Part19: Szerelem, DVDJátékos módra
2013 november 20. | Szerző: Regina Réti |
A Champsben a többiek már jócskán züllöttek. Chris és Sári egymás szájába adogatták a bort, mi meg Al Pacinoval előadtuk ‘Nagyká és a vibrátor a Zsinagóga tövében’-es jelenetet. Mindannyian röhögtünk, de Nagyká, mint akinek egy csepp humordns-t nem osztottak anno, mindezt értetlen fa arccal hallgatta végig. Villódzott a szeme és a tekintetében az volt:
– Micsoda pimaszság! Felháborító, arcátlan pimaszság…dehát…mai fiatalság, ez van.
Nagyká a velünk való beszélgetések során – amelyek sose az egyenrangúság, hanem a ti vagytok alattam, én vagyok fölöttetek hangnemében született – sosem felejtette el éreztetni a közel 10 év korkülönbséget. Természetesen mindezt olyan aspektusból, hogy ti csóró fősulisok, én meg én, azaz ő, a maga élettapasztalatával és luxus lakásával a Kazinczyban. Nagyká ilyen volt és mi ilyennek szerettük. Szóval míg mi, csóró fősulisok el vissza röhögcséltünk rajta, ő tikkelve, arisztokratikus szoborarccal csak hallgatta. Majd mikor már nem bírta tovább cérnával, kikért egy dupla gin tonicot. Egy szusszra lehajtotta, de sajnos úgy tünt, hogy sem a gin, sem a tonic nem tartalmazott elegendő humordns-t. És karcosan szürcsölgetve inkább a gint, mint a tonicot, sértődötten vágott vissza:
– Basszuskulcs! Most pont úgy csináltok, mintha ti sose használnátok vibrátort! Én a szex nagyasszonya vagyok, nem érdekeltek ti engem! Csóringerek vagytok, irígyek! Egytől egyig, mind! – és mindannyiunkon körbehordozta megsemmisítő tekintetét, miközben aranykarperecei és selyemkendői, amit épp múlt héten a malibui reptér duty freejében vett, kellően becsörömpölték a teret. Mondanom sem kell, a Champs összes pasija kitörő ovációval fogadta Nagyká hirtelen megnyilatkozását.
És hát persze! Nagykának aznap este már megint ingyen volt a gintonicja. Meg a harmadik is. És az ötödik, na meg a tizedik is. Nagyká volt az est sztárja, már megint. A nyíltan felvállalt égbe kiálltással, miszerint ő a szex nagyasszonya, szinte azonnal a mennybe ment. Ráadásul az összes hím összes sejtjét felrázta azzal, hogy közkinccsé tette: nagyon is használ vibrátort. És hát, ez felháborító avagy nem, gusztustalan avagy nem, mindegy is, mert nagyon úgy tűnt, hogy mindez a pasikra iszonyatos katalizátorként hatott. Igy az est további részében ajzottan ostromolták Nagykát. Amúgy szerintem gáz, hogy ez az egy nyamvadt nyomorult mondat bőven elégnek is bizonyult vagy 10 ingyen gintonichoz! Nem??
De egyszer csak Nagyká felállt a boxból, úgy, ahogy erre csak dívák képesek és leszólt hozzánk, Az ő fenséges méltóságához nem fogható plepszhez:
– Bocsi gyerekek, de nekem most baromira nincs időm erre. Felhúzott hímbúgócsigák epedező „ma este tutira feleségül veszlek” csajozós szövegét hallgatni. Mennem kell! – mondta miközben azért még gyorsan kihörpintette az utolsó korty gint is a tonic közül.
– Most? Éjfélkor? – kérdezte erőteljesen AL Pacino, akinek még új volt Nagyká életmódja, és az ahhoz hozzápózolt élet és beszédstílus. És Al Pacino elkövette azt a hibát, hogy egyenrangú félként szólt hozzá. De úgy tünt, Nagykának tetszett Al Pacino hevessége, mert kedvtelve felelt:
– Igen Drágám. Éjfélkor.- és azzal selyemstólájával játékosan becsavarta Al Pacino fejét, miközben felém egy gyors bocsánatkérő pillantást lövellt.
Én meg csak nevettem ugyanúgy, mint mindegyikünk a bandából.
– Na… pá, drágáim. Rohanok, mert mindjárt jön DVDJátékos. – megigazította nyakán selyemstóláját, végigsimította bizsufülijét, elcsattintotta rágóját és formás tőgyeit még formásabbra igazította. Majd nagy levegővel ki is domborította.
Ezután pedig szexnagyasszonyhoz méltó módon bejelentette távozását nekünk, szegény pórnépnek, a baráti asztaltársaságnak. Mert Nagyká olyan csaj, aki szentül meg van győződve arról, ha egy társaság összegyűlik, itt, ott, amott, az csak azért lehet, mert őt ünnepli és dicsőíti mindenki. Vagy esetleg: őt fogja ünnepelni és dicsőíteni mindenki. Nagyká amúgy stewardess, így jócskán röpdös fel s alá röpdös a nagyvilágban: Kínától New Yorkig, Balitól Új Zélandon át Thaiföldig. És egy egy nagyobb út után, mikor hazaérkezik Kazinczy utcai süppedős otthonába, őszinte megdöbbenéssel tapasztalja:
– Hogy? Ugyan…. de…de…hát…nem értelek Regikém… nem is értem! Voltatok bulizni…nélkülem?? – mindezt hogy mertetek nélkülem menni bulizni hangsúllyal kérdi.
– És hogy mertétek még jól is érezni magatokat? Döbbenet! – mormolja ilyenkor szinte csak magának, de az arcán látszik az őszinte megütközés és hitetlenség.
Mert Nagykának egyszerűen nem fér bele a fejébe, hogy nélküle is megy azt élet. Sőt, néha még zajlik is. Szóval Nagyká selyemstóláját nyaka köré dobva felszegett fejjel és egészséges önbizalommal rohant hanyatt homlok DVDJátékoshoz.
– Ki az a DVDJátékos? Már megint összeszedtél valami kígyót a Laokoon szoborcsoport becses tagjai közül?- kérdezte Zizi enyhe megvetéssel és szinte éreztem. Zizi az asztal alatt már készíti a klumpát a fehér zoknis lábán. De Nagyká nem ijjedt meg és sebtiben közölte:
– DVDJátékos drágám, – és lekicsinylően Zizire nézett – egy elég híres, elég elismert és elég szeretett énekes producere. Híres, elismert, szóval olyan valaki, aki te sose leszel! Érted már?
– És vele fogsz ma kefélni?! – vágott vissza lényegre törően Zizi.
De Nagyká csak enyhén elhúzta a száját, válaszra sem méltatta és kiviharzott a Champsből. Útközben még egy-két cingár pincérsrácot jól megcsavart saját tengelye körül. Mert Nagyká úgy él a világban, mint a luxusszállodák forgóajtaja.
Kívül aranyozott és puha-bordó, belül sebes és veszélyes, mert ha nem tartod a ritmus, a fogad koccolja az üveget.
– Szóval gyerekek – kezdtem bele, amikor már nyomokban sem láttam Nagyká extravagáns kontúrját – DVDJátékos egy kevésbé híres, kevésbé elismert és kevésbé szeretett producer. Akinek fő ismertetőjegye a potyázás.
– Miért? Te ismered? – kérdi Sári és rögtön rendeltet is magának még egy Orgazmust Christossal.
– Nem, csak Nagyká mondta pár napja. Összejött lent a Port Sideban egy pasival, akivel aztán hármasban is táncoltunk. Amikor téged a Harisnyalyuggató karmaiból szedtünk ki… mindegy, úgysem emlékszel – hagytam rá Sárira és folytattam:
– És aztán Nagyká mondta, hogy a fickónak minden jöhet, de minden: kaja, pia, nők, csak ingyen legyen. Ebből gondolom én, hogy DVDJátékos az élet potyamestere. Aztán amikor én kimentem a teremből a friss levegőre, amikor a Háromajtós Látómmal beszélgettem. Addig ők átmentek a kisebb terembe, ahol DVDJátékos szivarral a kezében, a Chesterfield vöröses mahagóni bőrfotelben, konyakkal a kezében, rekedt hangon pöfékelt Nagykának:
– Ingyen punci mindig jó. Ennyi.
– Hihetetlen ez a csaj. És ezek után lefekszik vele? Miért??? – Sári csak hülledezett, miközben Chris már a torkára dugta a nyelvét, cserébe az Orgazmusért.
– Hát, az tény, hogy DVDJátékos sem bonyolítja túl az életet. Akkor sem, ha netalántán nem egy, nem kettő és nem három ingyenség jön szembe. Ő producer, elbír ő öttel is!Szóval, ilyen. Potyázós. Nagyképű. Nagyképűen potyázós.
– Ez azért messze van a szerelemtől! – kacsintott rám Al Pacino és közelebb húzott magához.
– Igen, és ezért is érthetetlen, hogy Nagyká mégis élete szerelmeként aposztrofálta DVDJátékost. Nem is értem.
– És nem mondtad neki, hogy egy hülye tyúk, ha így látja ez a potyázós alakot? – hőkölt vissza Al Pacino.
– De igen. Hogy szerintem ő csak egy ingyenség a DVDJátékossal éppen aznap éppen akkor és éppen ott szembejövő egy-kettő-sokból, de tudod, Nagyká olyan fajta csaj, hogy szeret olyan szekér után futni, ami nem veszi fel. Hiába a sok hegyes gatyájú, azokat csak hülyíti, kihasználja, de neki is kell valaki, aki őt használja ki. Aki őbelé törli a lábát. Szeret domina meg mazohista is lenni.Two is one.
– Nektek csajoknak tényleg olyan pasi kell, aki észre sem vesz titeket? Aki rátok se néz, hazudozik, meg több csajt is futtat egy időben? De miért van ez?- Al Pacino rám nézett.
– Most miért nézel rám, nekem nem ez kell! Az meg, hogy Nagyká miért ilyen, mit tudom én! Nekem szerelem kell, egy test egy lélek, kéz a kézben a világ ellen, egy jó kis rózsaszín férj – nevettem Al Pacinora.
Aztán a többiekre néztem, amikor… a távolból Nagyká selyemstólás alakját véltem észrevenni. És a selyemstóla feldúlva közelebb is jött. Majd az asztalunknál üstökösként a nyakunkra is tekeredett és velőtrázó zokogásba tört ki.
– Mi történt? – Sári, Zizi, Chris, Al Pacino és én szemünket kikerekítve döbbentünk meg.
– Mi van? – mindannyian kérdeztük, közben Al Pacino és én rágyújtottunk izgalmunkban, de Nagyká csak zokogott tovább. Aztán pár perc múlva, kicsit abbahagyta:
– Az a rohadt utolsó szemét strici basszus!
– ???
– Elegem van már belőle, hogy holmi kis pénteki szeretőcskének használ basszus, a rohadt stricije!!!! Egy puncinak a sokból. Felugrott hozzám, megbeszéltük még tegnap, amikor leszálltam. Még a reptéren voltam. Azt mondta én vagyok a kincse. Élete értelme, a drágája, egyetlen doromboló kiscicamicája, nősténytigrise. És feleségül vesz. Aztán ma, az ágyban pihegve, azt mondta ez a szemét, hogy adjak neki kölcsön tíz millát, két hétre. Megforgatja, aztán + 10%-kal visszaadja. Valami új tinisztárt akar elindítani, kell a licenszre meg ilyesmi.
– És?
– És nem adtam. Erre azt mondta, élősködő ribanc vagyok – adjatok cigit basszus ! És hogy megbánta hogy belém botlott és hogy a melleimet meg eresszem le, mert olyanok, mint Marcsa tehén tőgyei. – Nagyká zokogott.
– Ki az Marcsa tehén? – értetlenkedett Sári.
– Jaj, Sári – pisszegte le Zizi.
– Aztán – folytatta Nagyká egy nagyot szippantva a hosszú cigiből – összekapargattam minden női méltóságom, és miközben a szívem szakadt bele Regikém, elhatároztam: Most jól bosszút állok azon a hitvány kis stricin. És kérdeztem tőle:
– Drágám! Te mész zuhanyozni előbb, vagy én menjek? De hidegen mondtam ám! – tette hozzá nyomatékkal Nagyká.
Valahogy mindannyian éreztük, hogy bár Nagyká most élete egyik nagy tragédiáját éli át, de akkor sem tudtuk visszatartani a röhögőgörcsünket. Chris indította a sort, ő volt a legbátrabb. Virnyikolva csapkodta a térdét és aztán már mi is teli szájjal sírtunk a röhögéstől. A fiúk pedig nem felejtették el szemeiket cinkosan összehunyorogva megjegyezni, hogy ilyen női bosszúban ők is bármikor benne vannak. És suttogva, Al Pacino meg Chris még óvatosan azt kérdezgették egymástól, hogy a nők tényleg ennyire hülyék-e.
– Nem – mondtam gyorsan védve meg nőtársaimat, Nagykát, Sárit, Zizit és magamat.
Nem vagyunk ennyire hülyék. Csak ennyire romantikusak.
Folyt köv.:Part20
Addig is keress a facebookon, jelölj, szólj hozzá, oszd meg, várlak…
* * *
Szerző ezúton tájékoztatja Tisztelt Felhasználókat, hogy az NL Cafe elektronikus oldalon folytatásos részletekben (továbbiakban: epizód) közölt, a szerző elhatározásából nyilvánosságra hozott teljes szellemi alkotás, mint szerzői mű a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél (Artisjus) lajstromba vétetett. Minden jog a Szerzőé. A mű felhasználása a vonatkozó jogszabály- 1999. évi LXXVI. törvény – alapján lehetséges, ideértve a megfilmesítési szerződésre vonatkozó irányadó szabályozást.
Photo Source: sodahead.com
Kommentek